Mélyről ható tekintet, sugárzó szempár - írták róla sokan. Valóban ez az első, ami róla mindenkinek eszébe jut, majd az utánozhatatlan orgánum és szép beszéd. Hitelesen játszik el mindent színházban ugyanúgy, mint a mozivásznon. Kétség sem fér hozzá, a tehetsége erre a pályára predesztinálta. Szerepeit felkészülten, precízen tanulta, játszotta, élte.
"Életem során ha akartam, ha nem, rengeteg katonaszerepet játszottam, s a szakmám is kivételes fegyelmet követel. A vezényszavakat pontosan be kell tartani, akkor és ott kell lenni, ahová és amikor rendelnek. Nincs magyarázat semmi helyett, csak a tett van. A parancsot nálunk végre kell hajtani. Ez egyértelmű." - elhangzott: Fényben, árnyékban, Király Edit interjúja Juhász Jácinttal; Kossuth Rádió, 1998. december
Komolyan gondolta a kultúra terjesztését, előadóestjeinek közvetlen hangja sokakhoz jut el, érint meg. A legtöbb, legfogékonyabb közönségét mégis a tévé képernyőjén keresztül hódítja meg a Cimbora című ifjúságnak szóló irodalmi műsor egyik vezetőjeként.
Talán beteljesültek szerény vágyai a Mogyoródról elindult fiatalembernek:
"Nekem nincsenek elérhetetlen álmaim. Egy kis családi házat akarok, hűséges feleséget, két gyereket. Úgy akarok élni, hogy tisztességes, megbízható embernek tartsanak. Feleségemnek békés családi életet szeretnék biztosítani."
Köztünk járt. Embert érző, és átadó alakításai itt maradnak velünk Makrától a Cimbora műsorvezetésén át egészen Sebestyén papig.